BB

2014 06/29
Bauer Barbara alkotás előtt

Kislány koromban a tesómmal szinte mindig indiánost játszottunk. Ő volt Winnetou, én Ricky (magamnak találtam ki ezt a nevet, már nem emlékszem, miért). Klassz kis történetek elevenedtek meg. Aztán megírtam az „Egy eltűnt nép nyomában” című indián regényemet, amit hatalmas átdolgozás után talán egyszer még ki is adok.

Még javában tanultam (az első diplomám volt folyamatban), amikor 20 évesen repülni kezdtem. 6000 órát töltöttem a levegőben légikisasszonyként. Láttam világot és világpolgárt, szívtam magamba azt a tapasztalatot, amire földi lét során talán kétszer ennyi időre lett volna szükségem. Közben két diplomát szereztem (PR- Kommunikáció, Újságíró), és egyik alapítója voltam egy kisebb televíziónak, ahol aztán szerkesztőként dolgoztam – a repülés mellett – tíz évig. De mindig visszakanyarodtam: az íráshoz.
Mígnem leültem és megírtam három regényt. Magam sem hittem, hogy megváltozik tőle az életem, hogy nagy sikerrel robban be a magyar könyvpiacra a LÉGIKISASSZONYOK (2012), a KÉT ÚT KÖZÖTT (2013) és a MAGÁNUTAK (2014).

Jelenleg anyuka vagyok és feleség, dolgozó nő és persze írok. Amikor szusszanhatok egyet, akkor a világ kevésbé kézzelfogható oldalát vizsgálgatom. Hogy, hogy nem ennek kapcsán is írtam egy regényt. A címe: VAKREPÜLÉS (2015. elején jelent meg).

És úgy tűnik, az élet újra és újra letesz elém valamit, ami írásra késztet. Az ELSUTTOGOM SZÁZSZOR (2016) sem engedett nyugodni, míg meg nem írtam.

Az Elsuttogom százszor elvitt a szépirodalom és a történelem felé. Belekóstoltam, és szerelemmé lett. Hosszas levéltári, helytörténeti, történelmi kutatás után született meg A LEGGAZDAGABB ÁRVA (2017), keménytáblás, történelmi regényem, ami nagy váltást jelentett az életemben.

Wenckheim Krisztina, a kis kontesz, a leggazdagabb árva, Sissi palotahölgye megfogta a kezem, vezetett az úton, mely az életéről szól, és úgy tűnik, el sem engedte. Noha nem maradtam az 1800-as években, a történelem újra jó alapot adott egy regénynek. A PORLIK, MINT A SZIKLA (2017) a történelem valóságába helyezett családtörténet, ahogy AZ ÉLET HANGJA (2018) és a MÉG LÁTLAK ODAFENN (2018) is.

2019 tavasza és a KÉTSZÁZ ÉVES SZERELEM valami egészen újat hozott az életembe. Ezúttal is felkészültem a történelmi hátérrel, ami most is a színpadot jelentette a szereplőimnek, de azt követően hátradőltem és néztem őket. Figyeltem a játékukat, a bennük lévő szenvedélyt és viharokat. Hagytam, hogy vigyenek térben és időben. Nem volt más dolgom, mint leírni a történetüket.

AZ ARANYMŰVES FIA (2019). A regény, ami nem csak az enyém. Ez egy találkozás. A férjem ihlette, talán neki írtam, nem tudom. Neki, róla, hozzá… vele, nélküle. Mert az enyém is. Hit, erő, szeretet. Körbevesz vele. A tudása pedig a bázisom. A férjem több, mint két évtizede foglalkozik nagy szenvedéllyel a Magyar Szent Korona kutatásával. A regényemet ő táplálta, a történet folyását a fantáziám irányította.

A FÉNYFESTŐ (2020). Ezúttal a történet egy vásznon bontakozott ki, Cecil, a festő előtt. Csak ültem és csodáltam a folyamatot, ami a szemem láttára történt: megelevenedett előtte az élete. Nem volt más dolgom, mint papírra vetni Cecil történetét.

A FEKETE RÓZSA (2020) a regény, ami hazahozott. Ami a szülőfalum története… Ahol bár a szereplők a fejemben keltek életre, de a történelmi hátteret, az események sorát a történelmünk alakította…

A MOST ÉLSZ – MÁTÉ PÉTER ÉS EGY IGAZ SZERELEM REGÉNYE (2021) egy életregény, amit a zenész ihletett. A férj, az apa, a barát és a zenész. És a kérdés: mit jelent a sziklafal és hová repít a Tűzmadár?

A MESSZIRŐL JÖTT FIÚ (2021) egy kisfiú története, aki bárki lehetne. Egy út, amire büszke vagyok, hogy ismerhetem. Ami valahonnan nagyon messziről indul, a dédnagymamámtól és napjainkig tart. És a főhőse egy fiú, aki nagyon messziről érkezett és nagy magasságokat ért el. Mert sosem felejtette el, hogy honnan jött. Ő Demján Sándor. A kisfiú, akiről a regény szól…

A SZÍV SZABADSÁGHARCOSAI (2022) egy könnyed szerelmes történetnek indult. Mosolyogni akartam, írás közben boldogságot érezni, megfiatalodni… de aztán visszacsúsztam az időben, egészen a szabadságharcig és összeszorult a szívem…

TALÁLKOZÁSOK (2022) – Az idegen
Belevágtam a négykötetes kisregénybe, a sorozatba, amiről már oly régen álmodtam. Írtam már lektűrt, családregényt, életregényt, de nem írtam még lélekregényt. A Találkozások amolyan belső utazás. Érzések hulláma, amik valahonnan távolról jönnek, megmártóznak bennem, végül a vetületük egy történetté formálódnak. Szerelem, halál, születés és a sors… és a lélek kifürkészhetetlen útja.

És a sornak még nincs vége. De hogy éppen most min dolgozom, az egyelőre maradjon titok…

Barbara

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük