Elromlott? Lecseréllek!

Elromlott? Lecseréllek!

Az elmúlt hónapokban a környezetünkben több pár is szétment, elvált, befuccsolt. Kapkodom a fejem. Tennék valamit, de persze nem tudok.

Álompárok, vagy legalábbis látszólag szépen élők. Úgy tűnt, minden kerek. Aztán egyszer csak kiderült, már nem is olyan ideális, ami …

Tovább olvasom →

Csókolom!

Csókolom!

“Csókolom!”
Igen, így hangzott. Nem először már, de ez most…
Hogy a lányom ovis társai, és a játszótéren átvágtató nyurga sulisok így köszönnek, azt már kezdem megszokni. De amikor egy tizenhét éves… és lány! Bele az arcomba. Olyan magas, mint …

Tovább olvasom →

Mi legyek, ha nagy leszek?

Mi legyek, ha nagy leszek?

A gyerekek már három évesen tudják, hogy mik szeretnének lenni, ha felnőnek és ez a tudásuk, sejtésük meg is marad még néhány évig. Terveikről a választott játékok, történetek, szituációs játékok párbeszédei adhatnak hírt. Akár meg is fogalmazhatják, de gyerekes fecsegésnek

Tovább olvasom →

Álom és valóság

Álom és valóság

Álmok. Valahol mélyen, elzárt szegletekben… és mi van a felszínen? Gyötrő hétköznapok, utált rutinok? Miért nem cseréled ki őket? Hisz mindkettő a tiéd! Engedj ki egyre többet az eltitkolt álmokból, képzeld el, éld magad bele, lubickolj benne, mintha már a …

Tovább olvasom →

Itt és most

Itt és most

Vedd észre, ami jó! Itt és most! Ha mindig vársz valamire, akkor a jövőnek élsz és észre sem veszed, hogy elszalad melletted az élet. Julietta, a Vakrepülés egyik főhőse álmomban jelent meg. Egy olyan életszakaszomban, amikor erősen tipródtam, izzadságszagúan próbáltam …

Tovább olvasom →

Vigyázz, mit kívánsz!

Vigyázz, mit kívánsz!

Az érzelmekkel átitatott gondolatainknak engedelmeskedik a testünk, követi az elménk. Azokat a jeleket vesszük észre a világ kuszaságában, amikre ráhangolódunk, úgy hozzuk meg a döntéseinket, arra visz az utunk, amerre lelkesítő, vagy éppen lehangoló gondolataink terelnek.

Regényemben Elena, az olaszországi …

Tovább olvasom →