Monthly Archives: október 2014

Mire vársz?

Mire vársz?

Összehúztam magamon a kabátot. Sötét felhők közeledtek, a késő októberi szél már csípett. Kislányom már előre szaladt, csilingelő hangja lobogott utána, mint a loknik a hajban. Ő a romok közt a bújócska lehetőségét látta, zegzugos rejtekhelyeket, izgalmas világot. A férjem …

Tovább olvasom →

Csak még egy kicsit

Csak még egy kicsit

„Nosztalgiázol?” – hallottam a kérdést, de a gondolataim nem engedtek el. Még kellett néhány másodperc abból a világból, amit percek óta figyeltem. Amióta feltűnt a tiszta égbolton, aztán elbújt egy-egy felhő mögött. Mintha szórakozna velem. Újra elődugta orrát, majd ismét …

Tovább olvasom →

Vele…

Vele…

Mindig összeér az orrunk. Az ő pici, puha nózija az enyémmel. Mese után, a sötétben, amikor elkezdődik a csajos sustorgás. Miután Apa megölelget minket és behajtja az ajtót. – Jó éjt!

A szeme már le-lecsukódik, de még kérdez, mesél, éppen …

Tovább olvasom →

Hogyan mondjam el…

Hogyan mondjam el…

Amikor a lányunk megszületett, sokan mondták: „Hamarosan már az iskolaválasztáson töprenghettek”, vagy „már csak pár év és főhet a fejetek a bemutatott (és a soha nem látott) pasik miatt”. Csak legyintettünk. Minden energiánkkal azon voltunk, hogy a pillanatnyi igényeit megismerjük, …

Tovább olvasom →